Az arány némiképp javult a Ringier Hungary szócikkszerkesztő maratonjának köszönhetően, ahol elszánt önkéntesek sora gépelt azért, hogy több nőről olvashassunk az internetes lexikonban.
Szexizmus, nőgyűlölet, fizikai és verbális erőszak, egyenlőtlen fizetés, tisztelet hiánya, alulértékelés a szponzorok és a sajtó körében, elnyomó hatalmi struktúrák – csak néhány, ám gyakran elhangzott kifejezés, amelyet egy pódiumbeszélgetésen lehetett hallani az Európai Parlamentben. A téma: Nők a sportban.
A kisgyerekkortól belénk ivódott nemi sztereotípiák jelentősen kihatnak a nők szakmaválasztására és munkaerőpiaci lehetőségeire. Magyarországon a többség még mindig a nők feladatának tekinti a gyereknevelést és az otthoni teendők ellátását, ezt erősítik a szülőktől, a pedagógusoktól, sőt sok esetben a kortársaktól kapott visszajelzések is. Csernus Fannival, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó szakértőjével egy friss kutatásuk kapcsán beszélgettünk arról, milyen hátrányos megkülönböztetés éri a lányokat az oktatási rendszerben, és mik a legfontosabb lépések a káros sztereotípiák felszámolásához.
Amikor a nők egyenlőségéről beszélünk, nemcsak az ezt biztosító jogszabályok és intézmények fontosak, hanem az is, hogy egy társadalomban mit gondolnak erről. Az EUrologus elemzése látlelet arról, hogy mennyire maradt le a magyarok szemléletmódja a szomszédságukban élő osztrákokétól.
Magyarország az EU tagállamaihoz hasonlóan papíron elkötelezett a nők egyenlőségének biztosítása mellett. A valóságban a magyar nők rendkívül sok területen vannak hátrányos helyzetben a férfiakhoz képest, legyen szó karrierről, egészségügyi ellátásról vagy arról, milyen eséllyel válnak családon belüli erőszak áldozatává. Alábbi cikkel indul az EUrológus Nőügyekkel foglalkozom! című sorozata.
Ferenc pápa az elmúlt években olyan megosztó témákban nyilvánult meg, mint az egyházon belüli szexuális bántalmazás, a nacionalista populizmus, a nők szerepe, a szexuális kisebbségek kérdése, vagy a klímaváltozás ügye – nem meglepő, hogy személye könnyen politikai fénytörésbe kerül. Szerzőnk reménye szerint a katolikus egyházfő szuverén önállósága budapesti látogatásakor is lemossa majd a színről a különféle elvárásokat és ellenérzéseket.
A nők érdekképviseleti aránya még az Európai Unióban is csak harminc százalék körüli – a genderharcban (és családvédelemben) élen járó Magyarországon ez az arány még a 14 százalékot sem éri el.
Ha nem teszünk valamit, 2023 lesz az az év, amikor a nők elhagyják az internetet – írja a Wired magazin brit kiadása, miután összesítette azon felmérések adatait, melyek a nők internetes életét vizsgálják.
Ma Magyarországon bármilyen, nemi szerepekről, arányokról szóló megszólalás indulatokat vált ki, konfliktusokat generál és hideg félelmet kelt. Mert ez a politikai cél és eszköz. Vélemény.
Az Akadémia közgyűlése és tudományos előadások tucatjai elől lopta el a show-t a múlt héten egyetlen Facebook-bejegyzés, amely az MTA-n belüli férfidominanciát kifogásolta. A javaslat nyitott kapukat dönget, nem úgy a kutatók, akik az autonómiájukat féltik.
A magyarországi gyökerekkel is rendelkező Betty Friedan A nőiesség kultusza című könyve egyebek közt azt hirdette, hogy a gyerekeknek sem jó, ha frusztrált, túlterhelt, de mégis unatkozó anyával vannak egész nap.
Az Európai Unióba menekülő ukrán nők helyzetét és az őket fenyegető veszélyeket vitatta meg kedd délután az Európai Parlament Nőjogokért és a Nemek Közötti Egyenlőségért felelős bizottsága. A bizottság szerint az európai szintű koordináció elengedhetetlen lesz a nők és gyermekek hatékony védelmének biztosításához.